Halloween

                                          A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. 

Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a tèli sötétség kezdetét, ez volt a kelta újév. Október 31-e, a samhain napja összehívta a szellemeket, akik különböző formákban jelentek meg gonosz lelkek, rosszindulatú állatok figuráit öltötték magukra.[34] A kelta papok egy hegytetőn, a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény- és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.

Az emberek állatbőröket vettek magukra és háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat.

A belsejében mécsessel világító, sok esetben különleges formájú töklámpás[83] lett az idők folyamán a halloween legfontosabb kelléke, illetve tradicionális szimbóluma.

A töklámpás legendája egy Jack O'Lantern nevű részeges kovács nevéhez kötődik. Egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki. Ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög, ezért a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, míg az megígértette vele, hogy ha leengedi a fáról, cserébe gondoskodik róla, hogy Jack (aki életében sok rosszat tett) ne kerüljön a pokolba. Jack ekkor megengedte hogy lemásszon a fáról az ördög - aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban, amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt: a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy örökké izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, amit nyugtalan lelkének szánt. Az izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette világító lámpásnak, s azóta lelke ennek a takarmányrépa-lámpácskának a fényénél keresi megnyugvását.

Magyarországon a halloweeni szokások a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő üzletet és nagy forgalmat jelent, a vicsorgó töklámpás által jelképezett angolszász népszokás eltorzított magyarországi változata, bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász ünnep alapvetően amerikai filmekből, képregényekből és gyermekeknek szóló könyvekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak, a magyar kultúrközegben idegennek, és néhány horrorisztikus kellékét visszataszítónak tartják.